Orvosi biofizika I. 2018-2019

Leírás

Általános információk

Általános információ (ÁOK őszi félév)

Kötelező tárgy I. év 1. szemeszter

Heti 1.5 óra előadás + 2 óra laboratóriumi gyakorlat. Összesen 49 óra.

Előadás: Csütörtökön 13:50 – 15:00 között a Szent –Györgyi Albert előadóteremben.

Kreditérték: 3

Tanulmányi felelős: Dr. Voszka István (tel: 459-1500/60234)

Felmentési lehetőség

Azok a hallgatók, akik már valamilyen formában tanultak Orvosi biofizikát, kérhetik a tantárgy újabb felvétele alóli felmentésüket. A felmentési kérelmet az első oktatási hét végéig (2018.09.14.) kell benyújtani a tanulmányi felelősnek. Ehhez mellékelni kell a tantárgy elsajátítását igazoló bizonyítványt, vagy annak hiteles másolatát és a részletes tantárgyleírást. Amennyiben a tematika legalább 75%-ban megegyezik az ittenivel, akkor a tényleges tudás ellenőrzésének érdekében tesztet íratunk a felmentést kérőkkel, amelyre a 2. oktatási hét elején kerül sor. Ennek eredménye alapján döntünk a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.

A mellékelt mintateszt a kérdések típusát mutatja, a tényleges teszt 40 kérdést tartalmaz.

Mintatesztkérdések

 

Előadások

Az érvényes szabályzat szerint az előadások látogatása kötelező, de ezt Intézetünkben legfeljebb csak esetenként ellenőrizzük.

Gyakorlatok

A gyakorlatokra fel kell készülni. A gyakorlaton való részvétel előfeltétele (belépőjegy) az alábbi kinyomtatott jegyzőkönyv űrlap első oldalának kitöltése. Ennek tartalmi része a jegyzőkönyv beadása után ellenőrizendő. Fontos, hogy ebben a részben a hallgató olyan kérdéseket is megfogalmazzon, amelyek a felkészülése közben vetődtek fel benne, és amelyek megválaszolását a gyakorlatvezetőtől várják. Ezek a kérdések szolgálhatnak a gyakorlati tananyag megbeszélésének alapjául is.

Jegyzőkönyvűrlap letölthető itt:
Jegyzőkönyvűrlap

Letölthető mintajegyzőkönyv:
Refraktometria_(mintajegyzőkönyv)

A gyakorlatok sorrendje itt látható:
Biofizikagyakorlatok_sorrendje (2018. ősz)

A gyakorlatokhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek elfogadásának rendje

1. Minden jegyzőkönyv beadás egy írásbeli vizsgának tekintendő, amelyre alapvetően háromféle osztályzat adható: „Megfelelt”, „Javítandó” vagy „Nem felelt meg”.

2. A jegyzőkönyv elfogadhatóságának alapkövetelménye a gyakorlaton nyert, a jegyzőkönyvmintába beírt “nyers” adatok (D rész) gyakorlatvezetővel történő aláíratása.

3. A jegyzőkönyv elkészítése során az általános jegyzőkönyvminta kitöltése után az ehhez csatolt lapokon (E, F, G részek) kell folytatni az adatok kiértékelését. Ehhez a mások által korábban elkészített Excel táblázatokat nem szabad használni, de a számítógép használata egyébként kiemelten javasolt. Aki ezt valamilyen oknál fogva nem tudja megoldani, annak milliméterpapíron kell elvégeznie a grafikus ábrázolásokat. Ettől eltérő megoldásokat nem fogadunk el.

4. Az egyes gyakorlatokon csak a mellékelt listán szereplő feladatokat kérjük számon.

Elvégzendő_mérési_és_kiértékelési_feladatok

5. A hallgatók számára a jegyzőkönyv elfogadásához a jegyzőkönyvűrlapon szereplő önellenőrző lista nyújt segítséget.

6. A jegyzőkönyv elfogadásáról a gyakorlat elvégzése utáni – a kivételektől eltekintve – az egy héttel későbbi gyakorlaton döntés születik. Amennyiben a minősítés „Nem felelt meg”, vagy „Javítandó”, akkor a hibák javítása (H rész) a hallgató felelőssége, de a vizsgáztató a szóbeli vizsgán ezt ellenőrizni fogja. A javítás során a hibás rész is maradjon meg a jegyzőkönyvben, hogy értelmezhető legyen a javítás miértje. Kisebb hibák javításához nem szükséges új lapok (H rész) beiktatása.

Mulasztott gyakorlatok pótlása

1. Valódi pótlás: a 3 hetes cikluson belül a gyakorlat más csoportnál történő elvégzésével, mindkét gyakorlatvezető együttes és előzetes írásos (e-mail) beleegyezésével. Azt, hogy cikluson belül hol lehet pótolni, az órarend és a gyakorlatok sorrendje alapján lehet eldönteni. Az egyes gyakorlatvezetők elérhetőségét a „Munkatársak” menüpontban lehet megtalálni.

Intézeti órarend (mely csoportnak mikor van órája a hét során a Biofizika Intézetben)

Biofizikagyakorlatok sorrendje (mely csoport melyik héten melyik biofizikagyakorlatot csinálja)

2. Jegyzőkönyv pótlás (a hallgató egyik csoportban sem tudott részt venni a gyakorlaton): A gyakorlatvezető által szolgáltatott mások által mért adatok alapján jegyzőkönyv készítés, amennyiben a részvétel elmulasztása nem hivatalos szünnap miatt történt, hiányzásnak számít.

Félévközi tanulmányi ellenőrzések (demonstrációk)

Félévenként 2 demonstrációt tartunk az évfolyamnak egyszerre, gyakorlaton kívüli időpontban, az esti órákban az 5. és 9. héten, melynek összetétele a következő: 2 számolási feladat, 1 ábrakészítés, 1 leíró feladat és 1 komplexebb, gondolkodtatóbb feladat. Az utóbbi 3 közül egy a gyakorlatokhoz kapcsolódik. Itt kell megjegyezni, hogy a tananyag elsajátításához a segédanyagok mindegyike szükséges, tehát sok esetben a tankönyv használata nélkül csupán a feltöltött vázlatokból nem lehet felkészülni. A kidolgozási idő 30 perc, a megszerezhető maximális pontszám demonstrációnként 50. Az első demonstráció anyaga az 1.-4. hét előadásai és a bevezető gyakorlat valamint az első 3 hetes ciklus (1.-4. hét) gyakorlatai. A második demonstráció anyaga az 5.-8. hét előadásai és a második 3 hetes ciklus (5.-7. hét) gyakorlatai.

Letölthető demonstráció feladatsor minta:
Mintademó

Demonstráció pótlása

Első pótlási lehetőség. A 13. héten mindkét félévközi demonstráció anyagából. Ezen azok is részt vehetnek, akik javítani szeretnék korábbi eredményeiket, de a részvétel a korábbi eredmények törlésével jár ezért itt összesen 100 pont szerezhető.

Második pótlási lehetőség. A 14. héten mindkét félévközi demonstráció anyagából, csak az aláírás megszerzése érdekében. A részvétel itt is a korábbi eredmények törlésével jár és összesen 100 pont szerezhető.

A félév végi aláírás feltételei

1. Az "Orvosi fizika matematikai és fizikai alapjai" záróteszt sikeres teljesítése (legalább 50%).

2. Az előadások minimum 75 %-án való részvétel.

3. A gyakorlatok minimum 75 %-án való részvétel (3-nál több hiányzás esetén a félév nem írható alá).

4. A gyakorlatokról készült mérési jegyzőkönyvek elfogadása. (3-nál több nem elfogadott jegyzőkönyv szintén a félévi aláírás megtagadását vonja maga után).

5. A félévközi 2 demonstráción összesen vagy a pótdemonstrációk egyikén legalább 50 pont elérése.

Rendkívüli esetben csak az Intézet igazgatója adhatja meg a félév elfogadását jelentő aláírást.

Félév végi számonkérés (kollokvium, vizsga)

A vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a kinyomtatott és a gyakorlatvezető által minősített összes jegyzőkönyvet, amelyeknek anyaga akkor is része lehet a vizsgának, ha az adott gyakorlat valamilyen okból elmaradt. Amennyiben a vizsgáztató olyan alapvető javításra ítélt jegyzőkönyvet talál, amelyen a javítás nyomai nem látszanak, a vizsga megkezdését nem engedélyezi.

A vizsga szóbeli. A hallgató először csak 2 számolási feladatot és gyakorlati kérdést húz. Az első vizsgáztató először ellenőrzi a feladatmegoldásokat. Amennyiben mindkét feladat megoldását elfogadta, ellenőrzi a húzott gyakorlati kérdés kiértékelését majd az ehhez kapcsolódó további kérdésekre kapott válaszok alapján részjegyet ad a gyakorlati kérdésre (fél jegyek is adhatók). Amennyiben a vizsgáztató a „kijavított” jegyzőkönyvekben még jelentős hibákat talál, egyet levon ebből a jegyből.

Ha ez az osztályzat 1-nél jobb, akkor húzhat a hallgató 2 elméleti tételt, amelyekről a második vizsgáztatóval beszélget el és tőle is kap két részjegyet. Itt jegyezzük meg, hogy az elméleti tételeken szereplő sok szöveg csak iránymutatásnak, segítségnek tekintendő, mind a vizsgázó, mind a vizsgáztató részére, az ott szereplő összes részletet a vizsgáztató nem fogja kikérdezni. Csupán azokból válogatva folytatja a beszélgetést a vizsgázóval.

A végső vizsgajegy az említett 3 osztályzat átlaga, amelyet a második vizsgáztató felfelé, vagy lefelé kerekít. Ha valamelyik részjegy 1,5 akkor átlagolás helyett a végső jegy legfeljebb 2 lehet. Ha valamelyik részjegy 1, akkor a végső jegy is csak 1 lehet.

A számonkéréseken képlettár használható. képlettár

Vizsgakedvezmények

Amennyiben a hallgató a két demonstráción a feladatmegoldásra megszerezhető pontokat mind megszerzi és a demonstrációk összpontszáma a legalább 75 pont, akkor a vizsgán nem kell feladatot megoldania és rögtön a gyakorlati tétellel kezdhet.

Ha a két demonstráció összege legalább 85 pont, akkor az előző részben említett 3 részjegy mellé még egy 5-ös részjegyet is kap a hallgató, ezzel javítva az átlagot.

A fenti vizsgakedvezmények csak az első próbálkozás alkalmával érvényesek.

Felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, hogy nem adunk engedélyt az Orvosi biofizika II. tárgy felvételére a 2. félévben annak, aki nem tett sikeres vizsgát Orvosi biofizika I. tárgyból.

A tantárgy rövid leírása

A tantárgy az élő anyag és szerkezetének, állapotainak és folyamatainak fizikai leírását tárgyalja és ismerteti. Gyakorlati mérések során fizikai alapú laboratóriumi és orvostudományi módszerek kerülnek közvetlen alkalmazásra.

A tantárgy feladata az orvosképzés céljainak megvalósításában

A tantárgy célja a biológiai rendszerek és az emberi szervezet működési mechanizmusainak exakt és kvantitatív vizsgálatához és megértéséhez szükséges gondolkodásmód és tudás elsajátítása.

A tantárgy elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb)

Oktatási anyagok (előadásdiák, házi feladatok) a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet honlapján

Orvosi biofizikai gyakorlatok (szerk. Kellermayer Miklós), Semmelweis Kiadó, Bp. 2017, ISBN 978 963 331 417 3

Orvosi Biofizika (szerk. Damjanovich S., Fidy J., Szöllősi J.) Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2006.

Telemedicina gyakorlat (jegyzet)

Képlettár

Előadások

Előadások

1 Bevezető. Sugárzások a medicinában. A sugárzások közös tulajdonságának jellemzésére használt mennyiségek és törvények. (Segítség az 1. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Fényabszorpció”, a „Gamma abszorpció” és a „Röntgen” gyakorlatokhoz.) II/1. (Dr. Kellermayer Miklós) 2018.09.13. 2018_09_13_bevez_KM.pdf  
2 A fénysugárzással kapcsolatos jelenségek és a geometriai optika. Fermat-elv. Fényvisszaverődés, fénytörés sík és görbült felületeken, orvosi optikai eszközök, az emberi szem geometriai optikai megközelítésben. (Segítség a 2. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Mikroszkópia I.”, a „Refraktometria” és „A szem optikája” gyakorlatokhoz.) II/2.1.1., II/2.1.2., VIII/2.1. (Dr. Herényi Levente) 2018.09.20. 2018_09_20_optika_HL.pdf  
3 A hullámoptika mint modell. Huygens–Fresnel-elv. A legegyszerűbb fényinterferencia-kísérlet és következményei. Felbontóképesség. Fénypolarizáció. Színkeverés, színlátás. A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske. Hogyan bizonyítható a két merőben eltérő tulajdonság? (Segítség a 3. és 4. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Mikroszkópia I. II., a „Fényemisszió”, a „Polarimetria” és „A szem optikája” gyakorlatokhoz.) II/2.1.3. - II/2.1.7. (Dr. Kellermayer Miklós) 2018.09.27. 2018_09_27_hullamoptika_KM.pdf  
4 Anyagszerkezet, anyaghullám, atomi és molekuláris kölcsönhatások. Atomi-erő mikroszkópia. (Segítség az 5. és 6. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Rezonancia” gyakorlathoz.) (I/1, I/2, X/2) (Dr. Bozó Tamás) 2018.10.04. Anyagszerkezet_anyaghullam_kolcsonhatasok_AFM_Bozo.pdf  
5 Boltzmann eloszlás, példák. Sok-részecskés rendszerek szerkezeti családjai: gáz-, folyadék-, szilárd (kristályos)- fázis általános jellemzői. Folyadékkristályos rendszerek. (Segítség a 7. és 8. tételek megértéséhez és megtanulásához.) (I/3.2, I/3.3.1, I/3.3.5, I/3.4) (Dr. Fidy Judit) 2018.10.11. 2018_10_11_Boltzmann_FJ.pdf  
6 Szilárd (kristályos) szerkezet hatása az elektronállapotokra. Vezetők, szigetelők, félvezetők: elektromos, termikus és optikai tulajdonságok, elektrooptikai alkalmazások. (Segítség a 7. és 8. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Nukleáris alapmérés” és a „Dozimetria” gyakorlatokhoz.) I/3,1,, I/3,3.2-I/3,3.5.) (Dr. Fidy Judit) 2018.10.18. 2018_10_18_elektronsav_FJ.pdf  
7 Fénysugárzás anyaggal való kölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítség a 9. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Fényabszorpció” gyakorlathoz.) (II/2.3.1, II/2.3.2, VI/3.1, VI/3.4) (Dr. Kellermayer Miklós) 2018.10.25. 2018_10_25_szoras_abszorpcio_KM.pdf  
8 Mindenszentek napja 2018.11.01.  
9 A hőmérsékleti sugárzás és a lumineszcencia törvényszerűségei. Néhány példa az alkalmazásukra. (Segítség a 10. és 11. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Fényemisszió” gyakorlathoz.) (II/2.2.1, II/2.2.2, II/2.2.3, II/2.2.4, VI/3.3, VIII/2.2) (Dr. Mártonfalvi Zsolt) 2018.11.08. Therm_Lum_H.pdf  
10 A fényerősítés alapjai. A lézeroszcillátor és megvalósításának feltételei. A lézersugárzás tulajdonságai és orvosi alkalmazási lehetőségei. (Segítség a 12. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Fényemisszió” gyakorlathoz.) (II/2.2.5, II/2.2.6, II/2.2.7, II/2.2.8, IX/1) (Dr. Kellermayer Miklós) 2018.11.15. 2018_11_15_Lezer_KM.pdf  
11 Atommag, radioaktivitás, magsugárzások. A magsugárzások anyaggal való kölcsönhatásai. Radioaktív izotópok, izotópos nyomjelzés technikák fizikai alapjai. (Segítség a 14. 15. és 17. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Nukleáris alapmérés” és az „Izotópdiagnosztika” gyakorlatokhoz.) (II/3.2.1, II/3.2.2, II/3.2.3) (Dr. Smeller László) 2018.11.22. 2018_AtommagSugarzasok_v8.pdf  
12 Dozimetria, sugárvédelem. Nukleáris méréstechnika. (Segítség a 15. és 16. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Nukleáris alapmérés” és a „Dozimetria” gyakorlatokhoz.) (II/4.1, II/4.2, II/4.3) (Dr. Smeller László) 2018.11.29. MagsugarzasokDozimetria2018_ver8.pdf  
13 A nukleáris medicina főbb problémái. A radioaktív sugárzás az orvosi gyakorlatban. Ionizáló sugárzások diagnosztikai és terápiás alkalmazásai, Gamma-kamera (Segítség a 17. és 18. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Nukleáris alapmérés” és az „Izotópdiagnosztika” gyakorlatokhoz.) (II/3.2.5, VIII/3.2, VIII/4.4) (Dr. Smeller László) 2018.12.06. SugarzasokOrvosiGyakorlatban2018_ver18.pdf  
14 Jelfeldolgozás. A jelek osztályozása. Fourier felbontás. Jelátalakítás, jelszelektálás. Erősítő, visszacsatolás, átviteli karakterisztika. (Segítség a 19. tétel megértéséhez és megtanulásához, továbbá a „Nukleáris alapmérés”, az „Erősítő”, az „Impulzusgenerátor”, a „Bőrimpedancia”, a „Coulter-számláló”, az „Audiometria”, az „EKG” és az „Áramlás” gyakorlatokhoz.) (VII/1.1, VII/1.2.3, VII/1.4, VII/1.5) (Dr. Kaposi András) 2018.12.13. 2018-12-13_jelfeldolgozas_KAD.pdf  

Vizsga

Vizsga

Kérjük, hogy személyazonosításhoz személyi igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt mindenki hozzon magával. Ugyancsak hozza magával a mérési jegyzőkönyveit. Ezek hiányában nem kezdheti meg a vizsgát. A feladatok kidolgozásához csak nem programozható, szöveges adattárolásra nem képes, grafikus kijelzővel nem rendelkező számológépet lehet használni.

A 2. demonstráció témalistája: témalista

Konzultációk a vizsgaidőszakban az alábbi napokon lesznek16 órakor:

December 17, 21
Január 2, 7, 14, 21, 28

Verseny

Verseny

A 2. félév vége felé tanulmányi versenyt rendezünk, amelyen a részvétel feltétele, hogy az értékelt számonkérések átlageredménye legalább 70 % legyen (az első félves eredmény kiváltható a félévi vizsga eredményével).

Házi feladat példák

Házi feladat példák

 

oktatási hét Előadásokhoz Gyakorlatokhoz
1   mértékegység-átváltás
képletátrendezés
2  

Mikroszkópia I: 16
további feladatok

Refraktometria: 18
további feladatok
3 10, 13-15
4 25, 26
5 54, 55

feladatok a 2. ciklus gyakorlataihoz

6 1-7
7 24, 25, 26
8   Fényabszorpció

A Szem Optikája

Nukleáris Alapmérés
9 19, 20
10 13, 14, 15
11 30-36, 39

 Feladatok Polarimetria.pdf
[4. ciklus]

12 42, 43, 44
13 37
14   értékelés, pótlás

további feladat listákból a félévi vizsgára az alábbi sorszámúak fontosak:

Mikroszkóp I.: 2.23, 2.28

Refraktométer: 2.10, 2.12, 2.14

Fényemisszió: 2.56

Rezonancia: 11.2, 11.3

Mikroszkóp II.: 2.34, 2.35

Fényabszorpció: 2.77, 2.78, 2.152

A szem optikája:  4.5, 4.9

Nukleáris alapmérés: 12.1, 12.4, 12.6

A gyakorlati jegyzet feladatgyűjteményéből feladott összes példa fontos.